2011. április 26., kedd

Legalább tíz hála az elmúlt tíz napért!

Hálás vagyok, hogy volt lehetőségem tavasszal a Balatonon barangolni, együtt lenni a családdal és Istennel.
Olyan jó, hogy minden reggel tudtam egy órát olvasni és a felkelő napban gyönyörködni.
Szerencsés vagyok, hogy megláthattam a természetben Isten csodálatos alkotó munkáját.
Hála, hogy Marikáék végtelen vendégszeretetét élvezhettük és a társaságuk, családjuk ajándék lehetett nekünk.
Milyen szerencsések vagyunk, hogy a rétünk, gyümölcsösünk minden ajándékot tálcán kínál nekünk, döngicsélnek a méhek, cipekednek a hangyák, igazán nagy égés lenne, ha mi nem szorgoskodnánk velük.
Meg sem tudom mondani, volt-e valaha a kertem ilyen csodálatos, minden kikelt, szerintem egy-két hét és virágzik a borsó.
A húsvétot megélhettem itthon is és otthon is. Nagyon jó, hogy jöttek hozzánk Anyukámék, sőt még a Nővére is nálunk volt az ünnep alkalmából.
De jó, hogy annyi finomságot tehettem az asztalra, hogy jól beosztottam az időmet és egyáltalán nem kerültem időzavarba. Jutott a figyelmességekre, a húsvéti asztalra mindenkinek odakészített kicsi ajándékra, a gyönyörű tavaszi virágcsokorra, a dekoráció elkészítésére is az erőmből. (Csak a piskótám esett össze a Mohácsi szelet alatt, mégis mindenki azt mondta, hogy finom! :o)
Nagyon örülök, hogy eljutottam haza a református gyülekezetbe és Úrvacsorázhattam.
...és az utolsó szüneti napon ránthattam egyet a kerten, és ráhangolódhattam a holnaptól kezdődő finisre. Innen kezdve felgyorsulnak az események, akkora pörgés indul, hogy a ballagási beszédkor térek észhez!
Hála, hogy mindig bizonyságot kaphatok, hogy "Itt van Isten köztünk, jertek őt imádni, hódolattal elé állni!"


Pitypang méz

Mire haza érkeztünk tele volt az egész gyümölcsösünk csodálatos dús, sárga pitypanggal. Gyönyörű gazdag rétünk van, mert voltak bárányaink és annál jobban semmi nem tudja termékennyé tenni a rétet. Nem véletlenül mondják, hogy elől fűnyíró, hátul trágyaszóró :o) !

A pitypang méz receptje: két hatalmas dupla maréknyi sárga virágot leszedni és egy liter HIDEG vízben lassan főzni. Nem szabad, hogy lobogva forrjon. A pitypangot ne mossátok meg, mert rengeteg virágpor van benne, ami a szíve a méznek! Amikor bugyogni kezd, lezárjuk a gázt és egy éjszaka állni hagyjuk. Másnap leszűrjük és kinyomkodjuk a virágot is amennyire csak tudjuk! 
Hozzáadunk egy kiló cukrot és egy fél citrom levét. Ne tegyetek bele több citromot, mert savanykás lesz. Soha nem loboghat, hogy minél többet megőrizzünk a vitamintartalmából. És a legkisebb lángon főzzük, egészen addig, míg csurgatható méz állapotát nem kapjuk. Én többször lekapcsoltam és visszahűtöttem, hogy ellenőrizzem a sűrűségét. Ha híg, újra alá gyújtani és még párologtatni lassan a vízből, amíg el nem érjük a kívánt  állagot. Ne főzzétek túl sűrűre, mert idővel kikristályosodik! Nagyon finom teába, vajas kenyérre, süteményekre. Aki nálam kóstolta, mind azt hitte valódi mézet eszik. Nagyon finom, nagy kincs! A pitypang minden része gyógyhatású, különösen nagy szerepe van az inzulintermelődés beállításában, cukorbetegeknek feltétlen ajánlott! Elsősorban a szára és a levele jó erre a célra! A levelét elrejthetitek mindenféle zöld tavaszi salátába, észre sem veszik mit esznek, elég ha ti tudjátok, hogy mindenkinek a javára válik.

Az ára sem mellékes, nekem két kisebb és egy nagyobb üveg mézem lett egy kg cukor árából. 
Nagyon egészséges!
Erika

Családi lelkinap

Nagy ajándékban volt részünk, családilag nyaralhattunk három napot Balatonföldváron a Bethesda Baptista Üdülőben. Már itthon készültünk rá és elhatároztuk, hogy nagyon hosszú gyalogtúrákat tervezünk be. Két és fél nap alatt 55-60 km-t gyalogoltunk. 
Az internetről legyűjtöttük a túraútvonalakat és Laci összerakta, merre, hogyan. 
Így is történt, első napon átgyalogoltunk Szemesre, komp, Tihany, Apátság. 




I. András királyunk nyughelye.

Ezt követően nekivágtunk a Lóczy-tanösvénynek bővebben ITT!
Hogy mit láttunk?
Nézzétek meg!


Gyönyörű túraútvonal, már általános iskolás alsósokkal is remekül bejárható, óriási természeti értékű terület!
Balatonföldvár - Anya-Lánya
Nekivágtunk. Elhatároztuk, hogy bevesszük a kereki várat. Én kevésbé határoztam el, amikor megtudtam, hogy minimum 20 km - úgy látatlanba. Hosszú szakaszokat kellett menni egyik jelzéstől a másikig és ez időnként kilátástalan helyzetet eredményezett nálam. Hogy mégsem kilátástalan, íme egy kilátó!
Somogy megye legmagasabb pontja: Alman-tető

Mire ideértünk már vizünk alig volt, de olyan szomjas voltam, hogy Laci gyógyteája sem tűnt rossznak!
Összetevői: csalántea, citrom, almaecet, svédcsepp!
Hosszú várakozás után - kb. 7 óra gyaloglás - ipiapacs, bevettük a várat.
XV. századi várrom.
Hosszú, meredek lejtőn kellett leereszkedni a faluba, de semmi nem jelentett már akadályt, mert a szomjunk nagyobb volt. A faluban az első kocsmában egyik üdítőt kértük a másik után...
A túrák tapasztalata: a gyönyörű látványon és a természet szépségén és csodáján túl, megértettem és megéreztem, mire valók a zarándokutak. Még soha nem voltam, de a fáradságtól már beszélgetni sincs kedve az embernek, ráadásul pazarolja az erejét, úgy, hogy még nem tudja mennyi van hátra. Soha nem tudtam egy huzamban ennyit együtt lenni Istennel, mint ezeken a hosszú túrákon. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, lebarnultunk, tele voltunk élményekkel, voltunk együtt is és lélekben magunk is! Rádöbbenhettem és szembesülhettem a hétköznapok hajtása után, hogy Isten milyen szép világgal, szép hazával ajándékozott meg, hogy minden mesterien megkomponált és harmóniájával adja a teljességet! Minden úgy jó és hibátlan, ahogy megalkotta, azon mi emberek javítani nem tudunk, legfeljebb, ha sokat okoskodunk csak ronthatunk rajta! Nagyon hálás vagyok ezekért a napokért!

Az utolsó napon újra kompoztunk és sétáltunk egyet (mindenkinek izomláza volt :o), mert Viki első reggel lázasan ébredt és lemaradt a hajózásról. Szerettük volna pótolni neki!
Ilyen élményekkel érkeztünk haza nagycsütörtökre!
Erika

Gyermek lelkinap húsvét előtt

Az utolsó tanítási napon gyermek lelkinapunk volt, külön az alsósoknak és külön a felsősöknek. 
Én az alsósokéról teszek ide egy összeállítást, de a képek és a kommentárok holnapig váratni kényszerülnek magukra, mivel nem férek hozzá... 
Folyt. köv. holnap!

Az idén is, mint mindig készítettünk a gyerekeknek ajándékot. Érdekességképpen írom, hogy mindig készítünk és hangsúlyozom, hogy készítünk! Az első évek tapasztalata az volt, hogy eldobták! Nekünk fájt, mert sok munkánk volt benne és szomorú volt látni, hogy a falható eltűnt, a kis készített landolt a kukában. Örömmel újságolom, hogy egyre nagyobb becsülete van a munkánknak. Ehhez az kellett, hogy kihirdettük, hogy akinek nem kell a készített ajándék tegye le - csak úgy, névtelenül - a pingpong asztalra! Nem haragszunk rá, de odaadjuk valakinek, mégis méltóbb, mint a szemetesbe dobni! Az idén egy ajándékdoboz volt az asztalon... Haladunk!

Az alsósok pipikét kaptak cukorkával, a felsősök pedig a cukros dobozkát, természetesen feltöltve édességgel. Az ajándékötlet a Praktikának köszönhető! 
Erika

2011. április 14., csütörtök

CSALÁN (Urtica dioica)

Többször írtam már Nektek, hogy szeretem a gyógynövényeket és elég jól össze tudom szedni magam tőlük. 
Ha tavasz és április, akkor csalántea. 


Háztartási papíron szárítom, forgatom, majd teljes száradás után dunsztos üvegekbe téve rakom el télire!
Fontos, hogy tökéletesen száraz legyen!
Napra gyógynövényt ne tegyetek száradni! 

Mire jó?
vértisztító, vérképző gyógynövény
a friss csalán vastartalma kiemelkedő
regenerálja a megfáradt szervezeted, visszatér az életerőd, az alkotókedved
(hajra, érszűkületre, gyomorbántalmakra, köszvényes, reumatikus panaszokra)
Én keveset tudok róla, de ebben a könyvben minden benne van, amit a gyógynövényekről tudni érdemes!
Erika

2011. április 13., szerda

Igen, nekem is nehéz!

Az iskolában soha nem volt és nincs is gondom a tanítással.
Amikor én főiskolára jártam, nagy gondot fordítottak a módszertani ismeretek megtanítására és mivel mindig is tanító néni szerettem volna lenni, hobbi szinten faltam az új dolgokat, élvezettel fürödtem az ismeretek átadásában. De ne gondoljátok, hogy nekem minden könnyű... van valami, ami nehéz és nyomja a szívemet! 
Ez pedig az a tény, hogy a mai gyerekek neveletlenek! 
Tisztelettel kérek bocsánatot mindenkitől, aki úgy érzi, hogy a szóhasználat méltatlan, az írásom nem személyeskedő, viszont általános!
Olyan elemi dolgokat hiányolok, mely nálam felül írja az okosságot és egyáltalán mindent! 
Nekem fáj, hogy nem értik a kéréseket, utasításokat!
Konkrétan:
Én: - Vegyétek fel a piros ceruzát és pontosan javítsatok a táblai megoldás alapján!
X.Y.: - Erika néni! Én javíthatok lilával? 
Én: - Mindenki a busz jobb oldali ajtaján szálljon ki!
- és már rohanok is át a busz túlsó oldalára, mert nyílik a bal oldali ajtó! Lezáratom...
(Most halt meg két kisgyermek! Istenem, hogyan élhetnék úgy tovább...)
Én: - Ha az egy asztalnál ülők megették a levest, jelzem, amikor indulhatnak a másodikért!
X. Y. Z. S. K és mind egyenként: - De én visszavihetem? - Visszavihetem? - Visszavihetem? 
Hangos olvasás gyakorlása felsős nagy gyerekkel!
Szabadidőmben, csak úgy, szív szeretetből!
- Erika néni! Nem érti, hogy nem szeretnék olvasni...
- De megértem fiam! Csak én nem azért kapom a fizetésemet, hogy megtudakoljam szeretnél-e olvasni, hanem azért, hogy megtanítsalak. Ugyan melyikünk szeret addig biciklizni, amíg leveri a pedál a bokáját! Először meg kell tanulnod olvasni és majd megszereted...
Vedd elő D. az olvasókönyvedet! 
- Nincs kedvem! 
Létezett olyan, hogy rendgyakorlatok! Megtanítottuk a gyerekeket kettesével sorban állni, párban menni, libasorban sorakozni, szépen állni, kört alakítani, együttműködni, ha a nevét hallja rám nézni... Ezek nagyon fontos dolgok! Ha nem ment gyakoroltattuk! Többször...  Ma olyan, hogy utasítást, kérést végrehajtani a gyerekek 30%-a képes. Hogy mi lesz velük a munkahelyükön, nem tudom! 

Hogyan is nevelhetnék valakit a tiszteletre, a hálára és az alázatra, ha kicsi korától kezdve azt tapasztalja, hogy minden jár... csak úgy! Meg sem kell köszönni, meg sem kell becsülni!
Kicsi, falusi iskola vagyunk! Az iskola több mint fele ingyen étkező! 
Közülük sokan reggel a boltban kezdik a napot, keksz, süti, üdítő! - zsupsz a táskába.
Benéznek az étkezőbe. Lekváros kenyér - tejjel! Fúj! - el sem veszik. De nekünk biztosítanunk kell! 
Ebéd: Paradicsom leves - csirkemájas ragu rizzsel. Fúj! Utálom... De nekünk biztosítanunk kell! 
A mi iskolánkban a gyerekvédelmi kedvezményezettek nagy többségének modernebb telefonja, zenekütyüje van, mint amilyet valaha is láttam! A múltkor Peti meg is kérdezte tőlem: Erika néni! Magának nincs okostelefonja? - Fiam! Törekszem rá, hogy én legyek okos! - feleltem én. 
Szóval: ha nekem lenne kicsi gyerekem és megengedhetném magamnak, hogy otthon tanítsam bizony megtenném. Félnék beleengedni, ebbe a ferde erkölcsű, vad világba, ami már a gyerekek között is élesben jelen van. (...és falun ez még semmi, hogy miket hallok néha! Elképedek.)  
Nagy erő és nagy elszántság kell ahhoz, hogy leküzdjük a világ szennyét... Rengeteg erőm megy el arra, amit régen mindenki tudott, ha okos volt, ha nem, ha szőke, ha barna, ha fiú, ha lány. 
Sokkal neveltebbek voltak a gyerekek!!!
Egyet viszont elismerek! Ez van! És ezzel kell valamit kezdeni, ezekre a kihívásokra kell választ, megoldást találni. A magam részéről a jobbító szándék vezet, keresem a szülők felé a kapcsolatot, törekszem, hogy építő, együttműködő legyen a közös munkánk! De nem elég megbeszélnünk a dolgokat, tenni kell! Tudom, hogy mindenkinek sok a dolga, rohan a pénz után, több munkahelyen áll helyt, de a gyerekeink a jövőnk! Egy pillanatra sem lankadhat a figyelmünk, mindennél előbbre való az ő nevelésük, formálásuk. Ez pedig kizárólag következetes neveléssel, megfelelő elvárásokkal lehetséges. 

Nemrég olvastam valahol, hogy aki a gyermekét a saját életszínvonalánál magasabb szinten próbálja tartani az élősködőt nevel. Kemény szavak. De milyen igaz! Nem csináltatod meg a fogadat, mert drága, de a gyerekednek megveszed a legújabb telefont? Magadnak a kínaiba veszel cipőt, de neki Adidast. Rendjén van ez így? Te a férjeddel ezer éve nem vacsoráztál étteremben, de a gyerek kapjon laptopot, ha kell hitelre! 
Lelkileg nagyon nehezen dolgozom fel a társadalom erkölcsileg elcsúszott voltát és nagyon sok energiám megy el a kompenzálásra. 

"Hogy milyen jól teljesítünk, az nem csupán adottságainktól és keménységünktől függ, hanem a társadalmi háttértől, összeköttetésektől, családi kapcsolatoktól, és - nem utolsósorban - attól, hogy milyen jól teljesítettek korábban szüleink. Az élet nem közönséges futóverseny, hanem váltófutás. Rengeteget számít, hogy az előttünk futónak mekkora az előnye, amikor átvesszük a kezéből a stafétabotot."
     William Rapsberry  


Felcsút 2011.

Felejthetetlen élményben volt részünk: visszavágó labdarúgó mérkőzést játszhattunk Felcsúttal. 
Tavaly ők voltak nálunk, az idén mi ott.
Hogy nagy-e a kontraszt a mi kis falusi iskolánk és a látottak között? 
Igen! Mégis nagy örömmel töltött el, hogy láthattam, hogy megérezhettem sportot kedvelő és támogató emberként azt a szellemiséget, ami ezt az intézményt áthatja. Jó volt látni hatalmas méretekben Puskás Ferenc képét, jó volt látni a lábnyomát, mindenen a nevét, a kirakott relikviákat. A fekete-fehér képeken visszaköszön a múlt és élő, egyenes adásban kezet fog a jövővel...
Örültem annak, hogy láthattam versenyképes körülményeket és egy olyan helyet, ahova érdem bekerülni, ahol küzdelem bennmaradni! 
Akit bővebben is érdekel  az Akadémia ITT tájékozódhat!

Megnéztük a kollégiumot!


Bemelegítés!



A CSAPATOK!


6-10 éves gyerekek voltak a pályán!
  • és tudták egymást köszönteni
  • fantasztikus cseleket láttunk
  • egymás nyakába ugrálva ünnepelték a gólt
  • felsorakozva fogtak kezet a meccs végén
  • biztató csatakiáltással indultak a küzdelembe
  • elfogadták a bíró döntését
  • semmilyen szándékos szabálytalanságot nem láttam! 

MINISZTERELNÖK ÚRRAL!



Nem árt, ha mindenki tudja, hogy
"Lefogyni lehet egyedül, futballozni nem." (Puskás Ferenc)
Az élet egy nagy csapatjáték!

Köszönjük ezt a szép napot!

    2011. április 2., szombat

    Még mindig a MEDVEHAGYMA

    Gyönyörű napunk volt ma: bográcsban főztem, napoztam, olvastam, kirándultam, medvehagymát gyűjtöttem, sütöttem belőle pogácsát, főztem főzeléket (szintén medvehagymából!), este olvasok. Nekem ma minden benne volt a napomban, amitől jól tudok lenni!

    Medvehagymás pogácsa 
    Van egy pogácsás alapreceptem, mely nagyon bejött a családnak! Ezt készítem kolbászosan, szalonnásan, sajtosan, különböző magosan és ma medvehagymával! 
    Alaprecept Döme Zsuzsitól: 80 dkg liszt, 1 egész tojás, 1 sárgája, 2 tejföl, 1 cs. élesztő, 2 kocka margarin, só ízlés szerint. Eredetileg egy éjszakát pihennie kellene a hűtőben, ehhez nálunk még nem volt szerencséje. Géppel dolgoztam össze és a legvégén kevertem hozzá az apróra vágott medvehagymát. 
    Bevagdos - kiszaggat - tepsibe vele - megken - süt!
    ...és fal, és fal, és fal...
    Na nálunk, ilyen a pogácsa! 
    (Ez egy tekintélyes adag, ha kevesebben vagytok, vagy mértékletesebben fogyasztotok, mint mi felezzétek meg a hozzávalókat!)


    Gyorsan kellett fotózni, mert amint meghallják, hogy nyitom a sütőt, már nem biztos, hogy le tudom fényképezni! 
    Erika

    Tanmese - mindannyiunknak

    Volt valaha négy ember, úgy hívták őket:
    Mindenki,
    Valaki,
    Bárki,
    Senki.
    Akadt egy fontos elintéznivalójuk
    Mindenki  azt hitte, hogy Valaki elintézi.
    Bárki elintézhette volna, de Senki nem tette meg.
    Valaki ezért méregbe jött, hiszen Mindenki kötelessége lett volna. Mindenki viszont biztos volt abban, hogy ezt Valaki  elintézi. Közben Senki nem vette tudomásul, hogy ezt Bárki elintézhette volna.

    A mese úgy végződött, hogy: 
    Mindenki hibáztatott Valakit azért, amit Bárki megtehetett volna, de Senki nem tette meg. 

    OKULJUNK  BELŐLE!

    (Vetés és aratás 49. évfolyam 1. szám)

    2011. április 1., péntek

    Somának szeretettel...

    Kedves Soma! 
    Olyan békákról készítettem Neked egy kis összeállítást, amelyeket próbáltunk már csókolgatni, de nem lett belőlük királyfi, úgyhogy lányok ne próbálkozzatok... Mindhiába!
    Ez a  fajta a barna varangy! 
    Itt mindent megtudsz róla, ami biológia! 

    Amikor a tavasz az első jeleit csillogtatja, felragyog  és melegebben süt a napocska, kipattannak a rügyek a fákon, megindulnak az erdő felől a barna varangyok a víz felé. Hátukon cipelik a nagyon erőszakosan kapaszkodó hímeket, akik a vizeket elérve a lerakott petéket ott a helyszínen megtermékenyítik. 

    Látod Soma? Ezek petefüzérek, érdekes, fonalra hasonlító, gombolyag szerű csomók!
    Sajnos napjainkban a víz elérése nem mindig egyszerű, hiszen a műúthálózat miatt tele van az úttest elgázolt békákkal. Ezt úgy hidaljuk át, hogy már március első napjaiban az erdő felől az útra vezető és vízzel határolt területek szélére kicsi zöld hálót feszítenek. Ezek a békafogó hálók. Amikor tapasztaljuk a mozgást, már szervezni kell a békamentést, mert néhány nap alatt levonulnak és utána visszamennek az erdőbe. Ilyenkor a gyerekekkel csapatokat szervezünk és vödrökbe gyűjtjük a hálónál állomásozókat, illetve a vízelvezető csatornákban rekedő békucikat. Átszállítjuk őket a tóba.

    Elég zsarnok természete lehet a hímeknek, sokszor egész csomókká válnak, szinte alig lehet látni, hogy ki-kivel van. Sajnos nem egyszer a nőstény életébe kerül, mert megfojtják, megfullad a hím szorításától.

    Ezek ilyen csomók, kupacok! 

    A gyerekek minden évben nagyon várják és rutinos mentők! Naponta 500-700 db-ot mentünk, mire a végére érünk a darabszám eléri a 7-8000 db-ot! 
    Reméljük egyszer velünk menthetsz! 
    Erika