2012. augusztus 16., csütörtök

Mi készül itt?

Begyullad a tűzhely, izzik a szén,
Vajon kend ma délelőtt mire mén?



Forró a vas, csattog az üllő.
Kalapácsod hangja csilingelő.


Sárgás fényben izzik a vas,
Ha akarom erre hajlasz! 

Csing-cseng, csitt-csatt,
Alakul a forma, úgy hat!

Fortyog, sistereg,
Megkeményíti a hideg.
Mi jön elő a gőzből?
Azt hiszed, megfőzöl? 


Előjött egy házszám,
Győzött a kovács!
Dísze lesz házunknak
Kétkezi munkád.
E.

Konzervgyár OTTHON


Úgy gondolom az utóbbi egy hétben üzemlátogatásra simán lehetett volna jönni a konyhánkba: 
I. felvonás: Szilvalekvár (ipari mennyiségben)


II. felvonás: Szilva befőtt és fagyasztott fél szilvák



III. felvonás: Paradicsom

 IV. felvonás : Lecsó
Hirtelenjében sok volt a tennivaló az elrakással, de olyan jó benézni a kamrába! A finom nyári ízek, illatok ott sorakoznak a polcokon és tudom, hogy mi van az üvegekben, milyen eljárással készült. 
Tényleg öröm letenni a családi asztalra! 
(Természetesen másodállásom nem ért véget, hiszen a dézsás savanyítóba folyamatosan dobálom az uborka végét, az almapaprikát, a gyöngyhagymát és amim van! Illetve ma délután játszadozom a gondolattal, hogy még egy láda paradicsomnak nekifutok!)
E.

Balatoni kerékpáros körtúra

Nagy izgalommal vágtunk neki hétfőn reggel. Csomagok a kerékpárra, bicikli szerviz megvolt, sisak a fejen, kesztyű, hadd szóljon!
Hogy a kép teljes legyen a hatalmas lendület mögött óriási szív állt, teli élmény utáni vággyal és tíz éves (vagy tizenöt?) edzetlenség. 


Első napon még rezgett a kormány a kezemben és citáló első kerékkel vettem tudomást a hátulról előzőkről. Bevallom, meg is ijedtem tőlük!
- Anyááááám! - gondoltam gyakran!

Badacsonytomaj - Bazalttemplom 
Örülök, hogy én nem látszom, mert borzasztóan éreztem magam: edzetlen lábaimba belegyűrődött 60 km, mit tagadjam lépcsőjárásra alkalmatlan voltam és nem akart engedelmeskedni a két nyúlánk betontömb.
El is szaladtam a gyógyszertárba, kértem mindent adjanak, ami segít: kaptam izomlazítót, magnéziumot szedtem és a hegynek fölfelé imádkoztam a jó Istenhez, hogy valahonnan, ahonnan Ő jónak látja, töltsön fel erővel, energiával. ...és így is lett! Hiszen megígérte: kérjetek és adatik!
Próbáljátok ki, nekem bejött!
Ez a kép a bejövés előtt készült, mert itt tényleg csak erőszakos beavatkozásnak köszönhetem, hogy felmásztam a Szigligeti várba. De ami a lényeg: nem bántam meg!
Fegyverkiállítás a várnál.
Itt már hatott az imádság...

Olyan szép dolgokat láttam: ma is viselhető lábbeliket, melyeknek minden alkatrésze kézi munka, ruhákat, öveket, tarsolyokat. Teljesen elvarázsolt!
BALATONFÜRED
A harmadik, negyedik napon új életre keltem: beindultak az ellustult izmok és marha jól ment a bicajozás. Egyre ügyesebben használtam a váltót, már nem izgultam, ha előztek vagy előztem (mert olyan is volt ám!).
Jókai pedig mindig is rabul ejtett...
... a villájában látottak ebben csak megerősítettek. Polihisztor volt: értett a rózsákhoz, a fűszernövényekhez, vizsgálta a csillagokat, a konyhaművészetet, aktív társasági életet élt és nem mellékesen megírt néhány regényt. Itt írta például Az arany embert! 
Babakiállítás 
Korok és viseletek

Emlékeimben kotorászva eszembe jutott, milyen sokat mesélt a Nagypapa a füredi víz csodálatos hatásáról. Eszembe jutott, hogy képes volt felvonatozni és hatalmas fonott demizsonokban hozni otthonra, hogy igya a család, mert milyen jótékony hatása van az emberi szervezetre. A helytörténeti múzeumban látottak és a Kossuth-forrás segített ebben, ahol meg is kóstoltuk a vizet, sőt vittünk is belőle a hosszú útra.

Tagore idejött meggyógyulni bécsi orvosok javaslatára, nálunk pedig alig hallani ezekről a természeti kincsekről. A városban négy helyen lehet közkútról fogni a szénsavas, magnéziumban, vasban rendkívül gazdag gyógyvízből. 


A balatonföldvári kikötő

Volt menekülés az eső elől, de csak kétszer...
...és ha hiszitek, ha nem, mindig szembe jött velünk a jópofa buszmegálló, hogy menedéket adjon! 
Gyönyörű hét volt!
Tele élményekkel, szép impulzusokkal, látvánnyal, finom ízekkel, illatokkal, kedves emberekkel, hírnélküliséggel, madárcsicsergéssel, csobogással, durrdefekttel,  izomlázzal, verejtékkel, ami nekem egy kezdetet is jelentett.
Kezdetét annak, hogy vissza kell állnom a húsz évvel ezelőtti sportos életemre, mert szükségem van rá. Szükségem volt arra, hogy legyőzzem önmagam és újra egy nagy izomláz árán, de elkezdődhessen valami...
...a régi!
E. 

2012. július 6., péntek

Fagyi!

A Virágtól kapott fagyi recept bevált, a siker óriási volt...
Csak hízott, hízott a májam...
Nektarinból készítettem, ugyanannyi tej, mint tejszín, kevéske cukor.
Nem a zacskós összerázós módszert választottam, mert nagyobb mennyiségben készült. Egy jól záródó műanyag edénybe tettem, majd a fagyasztóba. Fél óránként átdolgoztam egy kanállal, amíg el nem érte fagyis állagát!

Íme:


Élvezem a nyár ízeit, a finom, friss zöldségek zamatát, a fűszerek illatát, a virágok színességét, a hajnali madárcsicsergést.
Olyan jó, hogy minden nap tudok főzni a kertből, változatosan, sokkal inkább húsmentesen, mint télen!
...és hálás vagyok érte, hogy válogatás nélkül mindent megesznek az itthoniak! 
Köszönöm a fagyi receptet! Már tervezem a következőt...
E.

2012. július 2., hétfő

Alapkő letétele

Szerencsére szembe jött velünk egy olyan program, amit egyáltalán nem terveztünk, de kihagyni vétek lett volna. 
Rékáék házának alapkő letétele...
Dél volt, megkondult a harang... 
A levegő szinte vibrált körülöttünk a forróságtól, megálltak a betonkeverők, koszosan, porosan, izzadtan is mindenki érezte, hogy ünnepélyes percek ezek. Réka férje Feri felolvasta, hogy mit helyezünk el a főbejárat alá az időkapszulába. Mindent leírt a családjukról: negyedik gyermeküket várják, sok támogatást kapnak a szülőktől, barátoktól. Benne foglaltatik, hogy honnan érkeztek a bontott építő anyagok. Hány lakosa van Abaligetnek, ki a polgármester, a plébános és az iskolaigazgató. Összefoglalták a jelenlegi Magyarország helyzetét, a pillanatnyi kihívásokat. A gyerekek tátott szájjal hallgatták. Egy lapát hátuljára rakva mind aláírtuk, akik jelen voltunk. A levél belekerült a zöld üvegbe, majd olvasztott viasszal végleg lezárult a teteje. 
Egy kisebb gödörben nyugodva három lapát beton és az alap súlya alatt várja, hogy egyszer rátaláljanak.
Könnyes volt a felnőttek szeme, a gyerekek átérezték, hogy megható, érzékeny percek ezek.
Vajon lát-e ma egy gyermek igazi, kétkezi építkezést?
Mennyi verejték van benne, mekkora összetartó erő, küzdelem a kaláka munkában?
Többen döbbenten kérdezték: Így épül egy ház? Sehol egy daru, egy óriás markoló, egy habarcsos kocsi???
...csak emberek lapáttal?
Megérintő, érzelmekben gazdag percek voltak...
Esténként kivetítettük az aznapi fotókat, hosszan néztük valamennyit...

***

Jövő héten kezdődik a vert vályogfal készítése. Egyszerre legalább 10 férfi kell hozzá, hogy haladjon.
Fiatal néprajzos egyetemisták, ha nemcsak könyvből szeretnétek megtanulni, hogyan készül, jelentkezzetek munkára a következő e-mail címen:  
csesznokreka@gmail.com
Várunk mindenkit a környékről, aki erőt és kedvet érez ahhoz, hogy egy-egy napnyi munkával megajándékozzon egy családot!

"Bárki szentté teheti azt a munkát, amit az élet ad neki."


Erika

Tábor? vagy Bátor?

Tegnap fejeződött be az első tábori turnusunk...
Adok egy kis ízelítőt Nektek azokból az epizódokból, melyek talán mások számára is hasznosíthatóak:

Éjszakai bá-TOR-túra
Háát az ilyen túra bátor is és tortúra is, de összességében mindenképpen bátortúra!
A legfontosabb mozzanatai:
1. Este 10 előtt semmiképpen nem kezdődhet!
2. Minden gyerekkel hozassatok zseblámpát vagy fejlámpát!
3. Eszetekbe ne jusson csak gyalogolni... legyen vicces, keresgélős, kicsit ijesztős, sejtelmes, nyomozós!

Na a mienk ilyen volt!
Este 10-kor indultunk, lábujjhegyen, hiszen 10 után a rendőrség beviszi a kódorgó gyerekeket (remélem), némán, hangtalanul megközelítettük az.................ISKOLÁT!
Jobb, ha tudjátok, hogy egy teljesen sötét iskola nagyon ijesztő tud ám lenni, kitömött madarak, kipreparált békák és huhogó tanárok várják a nebulókat. Az ajtónál természetesen hosszan magasat kell előre lépni, hogy a fantáziánkban megszületett lézerszálba meg ne akadjon a lábunk és be ne induljon a beígért riasztó. Négykézláb megközelítettük az emeletre vezető lépcsősort, majd szorosan a falnak tapadva kinyitottuk a tanárit. Mit a tanárit??? az irodámat. Ahol lekerül a lepel néhány bizalmas dologról...
Amelyik gyermek bejön az irodámba a páncél szekrény felől érdeklődik, mit tartok benne, odateszem az elkobzott telefonokat? ott tartom a pénzt? (Kérdem én: milyen pénzt? egy iskolában pénz?)
Elő a kulcs a harmadik aranyserlegből, hat koppintás, két tekerés balra, nyitókar elforgatása...
...és az öreg MACKÓ kitátja sötét száját.
Húszan suttogtak az irodámban, letették az esküt, hogy a titkot megőrzik. 
Fejlámpáikkal behajolhattak a titkos nagy szekrénybe és átvizsgálták...
Másnap suttogva beszélt róla mindenki!
Megérte!

Ezután kezdődött a sportpályán a fejlámpás focimérkőzés, ami szintén nem várt izgalmakat tartogatott... labda helyett például találtunk sünit.

Zárófeladatként meglátogattuk az iskolakertet és mindenféle finom zöldséget gyűjtöttünk a reggelihez. Találtunk salátát, céklát, hagymát, répát.
Mindenki nagyon nyomozott: először a kert után, aztán pedig az asztalra való után. 
Éjfél felé haza tértünk 20 kicsi szentjánosbogárral...
A jó éjszakát végét nem mindenki hallotta már!
E.

Ki ismeri fel?

Segítség!
Ki ismeri fel a  képen látható fűszernövényt? Gyönyörűen bokrosodik a kertemben, az illata talán az oregánóra emlékeztet. Azt érzem úgy megérzésből, hogy ezt az illatot ismerem, de a neten található fűszernövényképek segítségével nem tudtam beazonosítani...


Szerintetek?


Előre is köszönöm! 
E.