2010. december 11., szombat

Játszva-tanulva advent idején!

Szerintem a felkészült, jó pedagógus nem rabja a tananyagnak, a tankönyveknek, hanem alkotó használója azoknak,  kutatója azon eszközök és lehetőségek tárházának, melyek segítségével a tanítványai a tantervi követelményeknek meg tudnak felelni. Na mit szóltok, ehhez a mondathoz! Elég tudományosnak hangzik, de csak hangzik! Vesézzétek ki!

Mit tettem én ennek érdekében ezen a héten?
  • ismét elvittem a tanítványaimat a könyvtárba a 100. magyar óra alkalmából
  • lemásoltunk a füzetbe egy mézes kalács receptet
  • elolvastuk és feldolgoztunk Döbrentey Ildikó szép meséjét a kis fekete báránykáról, aki bármelyikünk lehetne az életben, levontuk a tanulságokat is
  • jéggyertyát készítettünk és batikoltunk
  • a felső tagozatosokkal társasoztunk
  • ma reggel a templomban meghallgattuk iskolánk frissensült zenekarának a karácsonyi köszöntő premierjét.
Tapasztalatok, eredmények: 
  • A gyerekek sokkal rutinosabban használták a könyvtárat, tudták melyik polcokon vannak a korosztályos könyvek, illedelmesen kérték a könyvtáros nénit, ha segítségre szorultak és figyelmeztetés nélkül, saját igényükként tartották be a könyvtárhasználati szabályokat. 1 órán keresztül olvasgattak, lapozgattak, csereberéltek. 
  • A receptet tollal másoltuk le, a többség minimális hibával vagy hibátlanul. (karácsonyi matricát ragasztottam be érte mindenkinek. Persze említettem, hogy a szép, pontos munkákért tudok ilyen különlegességet elhelyezni a füzetbe, de lássatok csodát, mindenki szerette volna, ha az övébe is kerül. Esküszöm, nem zsarolok, nem fenyegetek, nem hisztizek és nincs fegyverviselési engedélyem! - csak szívszeretetből ... :o)
  • A kis fekete báránykáról szóló mese (decemberi KÉPMÁS-ban megtaláljátok, gyönyörű és tanulságos! Nem biztos, hogy a gyermek egyből le tudja vonni a tanulságot, legalábbis nekem segítenem kellett és megéreztetni, belehelyeztetni őket a bárányka bőrébe és megláttatni velük, hogy a sok szokványos "birka" bárányka nem vette észre, hogy a kis fekete bár nem olyan, mint ők, mégis a kis Jézus kegyeltjeként, közvetlenül mellette hajthatta álomra a fejét! Elfogadásra nevelés szempontjából tanmese! )
  • Batikolni biztosan sokan tudtok, de jéggyertyát lehet, hogy még nem készítettetek. Nagyon egyszerű! A jeget ledaráljátok jégdarálóval vagy összetöritek apró darabokra. Egy műanyag pohárba (nem eldobhatósba!) jeget raktok forró viaszt öntötök rá, jég viasz, jég viasz. A kanócot az elején lógassátok bele, én hurkapálcát rakok keresztbe a pohár tetején és arra kötöm rá a kanócszálat, hogy ne kelljen tartogatni.  Ha kihűlt kiborítjátok! A jég elolvad és olyan járatokat fogtok látni a gyertyán és benne, mint a vízmosta barlangban. Maradék zsírkréta kiváló színezőanyag a fehér viasz megfestéséhez. A felmelegített viaszba dobjátok és egy bottal keverjétek össze. 
  • Fejlesztő órákat tartok felső tagozatosoknak. A szünetig még 2 órám lesz nyolcadikban és 4 ötödikben. Megbeszéltük, hogy lehet hozni olyan társasjátékot, amit ők szeretnek, könnyen szállítható és a lejátszása nem reggeltől estig tart. Az első tapasztalatom az volt, hogy alig hoztak, mondván nekik nincs ilyen. Még szerencse, hogy készültem és vittem párkeresőt, dominót, dáma játékot, malmot, Ki nevet a végén? társast. A második tapasztalatom, hogy nem ismerték a szabályokat. Ez volt hét elején. Pénteken újra találkoztunk és hatalmas dáma küzdelem volt. Szóval: nem igen ismerik a gyerekeink a régi játékokat, a játék szó tartalmát maximálisan a számítógép töltötte meg. Amire én régi vágású azt mondom, de kár!
  • A mai templomi mini zenekari bemutatkozó legnagyobb élménye számomra az volt, hogy sok törődést igénylő, renitens gyerekek kezében láttam csörgőket, dobot, zörgő-börgő ketyegőt. Vagyis megnyerhetők voltak, motiválhatóak voltak és egy teljesen színpadképes produkcióval rukkoltak elő. Persze mellette húzták a vonósok, fújták a furulyások, pengették a gitárosok és helytállt a billentyűs. A tanár bácsi pedig olyan ritmust adott az egésznek, hogy megindult a lábunk. 
Végül lefényképeztem a frissen készült ajándékaimat! 
Nyakláncok nemez díszítéssel a lányoknak, asszonyoknak! 

Szép hétvégét mindenkinek! 
Erika

3 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy az iskolai oktatás során is sikerül ennyi értéket közvetítened! :

    VálaszTörlés
  2. Ez az időszak különösen tálcán kínálja a sok jót, tennivalót. Én általában úgy élem meg, hogy de kár, hogy a mai napban is csak 24 óra volt! :o)

    VálaszTörlés
  3. A felsősök társasjátékismeretéhez annyit tennék hozzá, hogy amiket Te írtál (na jó, a dámajátékon kívül) azokat mind játsszák óvodában. A szabályokat is kenik-vágják, simán megverik az óvónéniket :D Utána felejtik el.
    Jó szívvel ajánlom még a Jengát, bármilyen korosztályban tuti siker :)

    Nagyon szép a blogod, a tanításhoz/neveléshez való hozzáállás amit képviselsz példaértékű, gratulálok hozzá! :)

    VálaszTörlés