Túl a Maszat-hegyen

Megtaláltuk - megörültünk,

Kihirdettük - összeírtuk,

Megrendeltük - leszerveztük

ÉS

elindultunk huszonöten Kaposvárra, hogy megnézhessük az egyetem Művészeti Karának, III. éves hallgatóinak előadását!

A gyerekek fülében ismert névként cseng Varró Dániel neve! Rendszeresen halljuk verseit a szavalóversenyeinken, forgathatják könyveit a helyi könyvtárban a gyerekek, sőt a kismamák is előszeretettel mondogatják cseperedő babáiknak humoros mondókáit, versikéit.
A Túl a Maszat-hegyen című verses mesének előadását mi mással lehetett volna megkoronázni, mintsem azzal, hogy Presser Gábor csodálatos betétdalai hangzottak fel.
Szép jelmezek, ötletes díszletek, talányosan titkos megoldások tették még varázslatosabbá a történetet.
Hogy hova és kivel indultunk?
Egy álmodozó, esténként nehezen elalvó kisfiúval Muhi Andrissal indultunk kalandos utazásra, hogy közös drukkolással, izgalmas, hangos jelenetekben megmentsük Maszat Jankát a Paca Cár pacarondaságaitól. Hosszú utazása során megismerkedtünk az Angol Költővel, a hátborzongatóan félelmetes Babaarcú Démonnal (nekem ő volt a kedvencem!), a Sikákkal és még sok mindenki furcsa nevű, mégis hétköznapi kalandorral!

Remélem nem sértek senkit azzal, hogy a kaposvári kulturális oldalakról ideraktam a képet! Nagyon hálás szívvel gondolok az előadásra, mert a gyerekeket teljesen elvarázsolta (sőt engem is)! Utána kicsit elszomorodtam, mert olvastam egy igazi, valódi kritikustól egy nagyon kemény kritikát! Hogy miért lettem szomorú? Mert nem értem, hogy egy tanulmányai felénél járó hallgató odaadását, lelkesedését miért kell kettétörni azzal, hogy nagy budapesti színházak, befutott nevű színészek teljesítményével hasonlítjuk össze!

Kedves kaposvári fiatalok, ha erre jártok, ezúton szeretném megköszönni magam és tanítványaim nevében a zenés-bábos-kalandos utazást!

Hogy mi tetszett?

• A csuda se tudja, hogyan mentetek olyan gyorsan ki a Paca Cár lila selyme alól. Talán felszívódtatok?
• Kedves Muhi Andrist alakító fiatalember! Neked még élhetnek az emlékképeid arról, hogy egy 9 éves gyermek hogy tud szenvedni esténként attól, ha lefektették már, de álom bizony nem jön a szemére!
• Az Angol Költő valóban egy angol eleganciájával jelent meg közöttünk és az árnyjáték még elegánsabbá tette a jelenlétét!
• Én ilyen koszos Maszat Jankát még életemben nem láttam! Hát Maszat Jankát azt neeem, de ma például Maszat Zolit, Maszat Dávidot, Maszat Danit és Maszat Tomit éppen sikerült találnom!
• A Sikák dalát már hazafelé kántálták a gyerekek, de másnap aki megragadta a felmosó pamacsot, egyből rázendített a dalra!
• A Babaarcú Démont táncoltató lányok roppant finomak voltak, a bábkonstrukció engem elvarázsolt és ötletet is adott. A külön mozgatott fej a selymes textíliák és az a különböző hangmagasságokban egyszerre beszélő két hölgy bomba jó volt. Nem féltünk, csak futkosott a hátunkon a hideg a kísértetiességtől!

Köszönjük ezt a szép délutánt! Kívánunk Nektek és kedves Tanáraitoknak sok erőt, biztatást, hogy megmaradjon elköteleződésetek a művészetek iránt! Ha a színművészetet választjátok hivatásotokul, bennünket nézőket szembesítsetek, vidítsatok, nevettessetek, könnyeztessetek  egész pályátok során!

Erika