Zenei állófogadás 2011.

A zenészek állófogadását minden tanév júniusában rendezzük. Erre név szerinti meghívót azok a gyerekek kapnak, akik jelesre vizsgáztak vagy a tanév folyamán a zenei munkájuk, zenekari tevékenységük elismeréséül megérdemlik. A zenetanároktól kapott névsor alapján név szerinti, tetszetős meghívót készítek. A reggeli közös imádságon adjuk át a gyerekeknek. A program: a záróhangverseny megtekintése (projektorral kivetítjük), majd egy kis eszem-iszom. Saját magukat nagyon szeretik viszontlátni a növendékek, sokat tanulnak belőle. Úgy beleélik magukat, hogy a kivetített dvd megtekintésekor tapsolnak élőben a filmmel. Nagyon mókás jelenet, de mutatja az átélésüket. Egy közeli cukrászdában készíttetek zenész mignont, szendvicset, pogácsát, üdítőt kínálunk a vendégeknek. Természetesen a vendégek között vannak a tanáraik is.

 Ezt a rendezvényt másodszor szerveztem. Szeretném, ha hagyománya lenne annak, hogy az éves munka lezárásának gyümölcsét, élményét mi magunk emeljük megfelelő rangra.
Ez soha nem pénz kérdése...

Odafigyelés és az idő odaszánásának kérdése... Ötlet, tartás, emberi minőség kérdése...
A tavalyi után az idén nagy várakozás előzte meg, kik kapnak meghívót. Tizenkilencen voltak.

Nagyon drukkolok, hogy ne vegyük be, hogy az életünk vagy az oktatás területén minden csak pénz kérdése! Ne áltassuk magunkat ezzel, hiszen csak feloldozást keresnénk magunk számára, hogy letehessük a felelősség terhét. Egy kis színes papírra meghívót gyártani, néhány szendvics, üdítő, egy szépen megterített asztal pár gyertyával még szívszeretetből is összehozható.
A gyümölcs, amit leszedhetünk érte cserébe, páratlan ajándék mindannyiunknak.
 Megéri!

Aki énekelni akar, mindig talál dalt hozzá.

/egy elég régi szólás:o)

Erika